2012.07.24.
A szerző Birkir R. Gunnarsson, az Izlandi Vakok Szövetségének az elektronikus segédeszközök akadálymentesítésért felelős szakembere.
A szociális média, vagy más néven a közösségi oldalak rendszere jelentősen megváltoztatta a mindennapi internet-, telefon- és számítógép-használat módját. A közösségi oldalak használata révén az információknak és híreknek nem csupán fogyasztói, hanem alakítói is lehetünk; a közösségi oldalakon keresztül megoszthatjuk a világgal ötleteinket, reményeinket, érzéseinket, művészeti és kulturális alkotásainkat. Fontos kérdés azonban, hogy milyen mértékben lehetséges a fogyatékkal élő emberek számára a közösségi oldalak használata.
Minden azzal az ötletes elgondolással kezdődött, hogy a közösségi oldalakon keresztül megtalálhatjuk régi ismerőseinket, barátainkat, munkatársainkat, kiválaszthatjuk a nekünk tetsző eseményeket a hatalmas kulturális kínálatból, és mi is megoszthatjuk másokkal alkotásainkat. Ehhez a kezdeti szakaszhoz képest mára jelentősen megváltozott a közösségi oldalak társadalmi szerepe. Olyan közösségi oldalak révén, mint a Facebook vagy a Twitter, lehetővé vált forradalmak szervezése, a közösségi háló segített abban, hogy a rokonok és barátok megtalálják egymást a természeti katasztrófák, például az ausztráliai árvizek vagy a Japánban bekövetkezett földrengések után.
A közösségi oldalak használata egészen banális módon is befolyásolja mindennapjainkat, legyen szó munkáról vagy magánéletről. A LinkedIn oldalnak például több mint 125 millió felhasználója van; állások százezreit kínálják, és töltik be az oldalon keresztül.
A Facebook is egyre nagyobb teret hódít. Bevált gyakorlat, hogy a Facebookot használják egyetemi vitafórumok megtartására, kapcsolattartásra a kormányzati szervekkel, a privát szektorban alkalmazott árak, akciók, kedvezmények figyelemmel kísérésére és véleménycserére különböző társadalmi csoportok között. A Facebook nem csak egy, éppen aktuális állapot közzétételére szolgál, hanem a segítségével közölhetünk multimédiás tartalmakat, élő csevegéseknek lehetünk a résztvevői, eseményeket tehetünk közzé, és jelezhetjük részvételi szándékunkat egy rendezvényen. Létrehozhatunk továbbá olyan weboldalakat is a Facebookon keresztül, amelyek speciális érdeklődésű társadalmi csoportok számára közvetítenek információkat, sőt saját blogokat és egyéb hírmegosztó csatornákat is nyithatunk.
Világszerte az a trend, hogy az internet használatával eltelt minden négy és fél percből egyet a közösségi hálón töltünk. A Facebooknak világszerte mintegy 700 millió felhasználója van. Az átlag Facebook-felhasználónak 130 ismerőse van és 80 közösséggel vagy csoporttal áll kapcsolatban. Naponta 400.000 új felhasználói fiókot hoznak létre a Twitteren, és minden nap 140 millió Twitter-üzenetet küldünk el. Egy-egy nap több mint 2 milliárd videófilmet nézünk meg a Youtube-on, és percenként 24 órányi videóanyagot töltünk fel.
A közösségi oldalak rendkívüli népszerűségének egyik oka, hogy számos eszközön keresztül használhatjuk ezeket az oldalakat. A legtöbb közösségi szolgáltatás gondol a mobiltelefon-használókra (pl. az iPhone-nal és az Android készülékekkel rendelkezőkre), de az asztali gépeken dolgozóknak is külön-külön webfelületeket és speciális alkalmazásokat kínálnak a közösségi oldalak fejlesztői.
Egyes közösségi oldalak kifejezetten a mobiltelefon-használókat célozzák meg. Ilyen például a Foursquare, amelynek felhasználói láthatják, hogy a közösségi oldalnak melyik tagja tartózkodik ugyanott, mint ők.
Azonban a közösségi oldalak használatának is megvannak a maga nehézségei a fogyatékkal élő, különösen a vak és gyengénlátó emberek számára. Így tehát nem csoda, hogy a közösségi oldalak jelentették az egyik legnépszerűbb témát a tavalyi CSUN-konferencián.
Mennyire akadálymentesek a közösségi oldalak?
Annak érdekében, hogy jobban megértsük a közösségi oldalak akadálymentesítésének problémáját, vizsgáljunk meg közelebbről egy tanulmányt, amelyet a több, mint 11 éves webakadálymentesítési tapasztalattal rendelkező kanadai szakember, Denis Boudreau készített. A tanulmány a Linkedint, a Facebookot, a Twittert, a YouTube-ot és a Google Plust vizsgálja az akadálymentesítési útmutatók által rögzített kritériumok betartása szempontjából. A vizsgálat kiterjed a feliratok és a grafikákat helyettesítő szöveges tartalmak helyes használatára, a szerkesztőmezők feliratozására, a színkontraszt beállításának és a billentyűzettel történő kezelésnek a lehetőségére. (A cikk végén található egy link, amelyen keresztül elérhető az említett tanulmány, amely – a helyzet iróniáját fokozandó -, nem akadálymentes.) Az összehasonlításból a LinkedIn került ki győztesen, amely tíz kritériumból háromnak tett eleget, így több, mint 30%-ban akadálymentes. Ez tehát azt jelenti, hogy jelentős problémák tapasztalhatóak az akadálymentesség tekintetében a közösségi oldalakon.
Hat hónappal az első vizsgálat után újra összehasonlították a fent említett oldalakat, a második vizsgálati eredményt 2011-ben tették közzé. Egyáltalán nem tapasztaltak változást, vagy legalábbis nagyon csekély előremozdulás történt az akadálymentesítés érdekében.
A közösségi oldalak akadálymentesítése pedig időszerűbb téma, mint valaha, és a CSUN-konferencián elhangzott előadások csak megerősítik ezt a megállapítást. Ezek az előadások ugyanis arról számolnak be, hogy nem értek el jelentős előrelépést az akadálymentesítés tekintetében azok a felhasználók, akik felhívták az adott weboldal üzemeltetőinek figyelmét az akadálymentességi hiányosságokra.
Van azonban egy örvendetes hír is, amelyet egy, 2010-ben készített norvég tanulmány közöl. Erről a linzi ICChP-konferencián hallhatnak részletesen. (Magam is részt vettem e tanulmány elkészítésében.) A tanulmányban megállapítjuk, hogy a vak vagy gyengénlátó, fiatal felhasználók mintegy 90%-a jelen van a közösségi oldalakon, és képes alternatív megoldásokat alkalmazni az adott oldal használata során felmerülő nehézségek kiküszöbölésére. A számos jól bevált alternatív megoldás közül az egyik a közösségi oldalak mobiltelefonon keresztüli látogatása és az oldalak szolgáltatásainak egy e-mail postafiókkal egybekötött igénybevétele.
Nagyon fontos, hogy aktívan tevékenykedjünk a következők tekintetében:
- híradás arról, milyen területeken nem akadálymentesek a közösségi oldalak. Ez a híradás történhet nemzeti szinten, egy ország kormányán keresztül, és nemzetközi szinten közzétett és terjesztett beszámolók segítségével is.
- Segítsük egymást trükkökkel, ötletes megoldásokkal, jó gyakorlati példákkal a közösségi oldalak használata terén! Sokat tanulhatunk e tekintetben az ausztrál szakemberektől, akik összeállítottak egy útmutatót, amely a fogyatékkal élő embereket segíti a közösségi oldalak használatában. Az útmutató itt érhető el:
- http://www.mediaaccess.org.au//online-media/social-media
A felvilágosító kampányok is kulcsfontosságúak a közösségi oldalak akadálymentesítése érdekében. Akár a közösségi oldalak adta számos lehetőséget használva is képessé válhatunk arra, hogy jelentős csoportként hallassuk a hangunkat annak érdekében, hogy a közösségi oldalak világa elérhető legyen minden ember számára.