2012.06.13.
A munkám során nyílt lehetőségem az Android mobiltelefonos operációs rendszer Ice Cream Sandwich fantázianevű, 4.0-ás verziójának a tesztelésére. A tesztelést egy Samsung Galaxy Nexus készüléken végeztem el, amely a legelső mobiltelefon, amelyen az Android 4.0-ás rendszer megjelent. Az Ice Cream Sandwich jónéhány újdonságot felmutat a hozzáférhetőség területén. A leginkább figyelemre méltó az „explore by touch” funkció, amely végre lehetővé teszi a keresést egy Android-telefon érintőképernyőjén.
(Az alábbi cikk Marco Zehe 2012. június 2-i blogbejegyzésének szerkesztett változata.)
Amikor megérkezett a Nexus, az elsődleges beállítás nagyon sokáig tartott, és a meglehetősen ingatag módon támogatott standard billentyűzet használata mellett nem is tudtam a Google-felhasználói jelszavamat hibátlanul begépelni, úgyhogy végül is elfogadtam a látó barátnőm segítségét. Az iPhone ennél nem csak egyszerűbb megoldást kínál a VoiceOver képernyő program bekapcsolásához, hanem a képernyőelemek jóval megbízhatóbb használatát is lehetővé teszi. Az iPhone-omat és az iPad-készülékemet már sokszor újratelepítettem anélkül, hogy igénybe vettem volna bármilyen segítséget. Az Android rendszer standard billentyűzete eleve következetlenül működik. Néhány alkalommal már az ujjak felemelésekor is megjelent egy betű, máskor fel kellett emelni az ujjam, és még egyszer begépelni az adott betűt. Nincs egy állandóan alkalmazható minta a billentyűzet használatára.
Az Android 4.0 esetében az érintőképernyő használata általában is körülményesebb, mint az iPhone készülékeké. Az iPhone-nál csak megérintünk egy elemet, vagy addig húzzuk az ujjunkat a képernyőn, amíg el nem hangzik a kívánt elem neve. Ekkor vagy felemeljük az ujjunkat a képernyőről, és egy ujjal kétszeresen, röviden megérintjük a képernyőt bárhol, vagy az első ujjunkat a kívánt elemen hagyjuk, és egy másik ujjal röviden megérintjük a kijelzőt. Sőt, jobbra-balra is húzhatjuk az ujjunkat, hogy sorrendben menjünk végig a képernyő elemein. Hogyha meghalljuk a keresett elem nevét, akkor következik az előbb említett rövid, kétszeri mozdulat a kijelzőn, hogy aktiváljuk az elemet.
Az Androidnál az egyik ujjunkat húzzuk a képernyőn, amíg meg nem halljuk a keresett elem nevét. Ha megtaláltuk az elemet, amelyet aktiválni szeretnénk, fel kell emelnünk az ujjunkat, és a képernyőn pontosan az elem helyét kell megérintenünk ismét. Nagyméretű elemnél nincs is semmi baj, viszont minél kisebb egy elem, annál nehezebb megtalálni, így sokszor melléüthetünk. A kezdők, és akiknek nem tökéletes a motorikus koordinációjuk, nagyon sokszor elhibázhatják a mozdulatot.
A helyzet javítása érdekében feltelepíthetjük segítségként a Google Play-en található Eyes-Free alkalmazást. Ez a billentyűzet a standard Android-billentyűzettel szemben a következő előnyöket kínálja a vak emberek számára:
1./ A szövegek begépelésének a technikája stabil lesz: ráhelyezzük az ujjunkat a képernyőre, végighúzzuk rajta, amíg nem halljuk a megfelelő betűt. Ekkor felemeljük az ujjunkat. Ez hasonlít az iOS-készülékeknél alkalmazott tízujjas gépeléshez.
2./ Van a billentyűzeten egy, a navigációt szolgáló virtuális kurzor kiválasztási lehetőség, amelyet a hangerőgomb hosszas nyomva tartásával aktiválhatunk. Ezáltal lehetővé válik az elemek közötti mozgás annak megfelelően, hogy balra, jobbra, fel- vagy lefelé mozgatjuk-e az ujjunkat, azonban mindezt a képernyő alsó harmadában kell megtennünk. Feltűnő továbbá, hogy az Ice Cream Sandwich sokszor úgy érzékeli, hogy két ujjunk van a képernyőn, pedig csak egy van.
Pozitív változás, hogy az Android 4.0 esetében már több alkalmazás azonnal hozzáférhető. Például a Google Play alkalmazásbolt elérhető, és a beépített böngésző is egészen jól használható, feltéve, hogy telepítjük hozzá az akadálymentességi kiegészítőket.
A Webaim május 31-én közzétette negyedik felmérését a képernyőolvasó programokkal kapcsolatban. Megállapítható, hogy az iPhone és iPad készülékek elterjedtsége a vak felhasználók körében rendkívül nagymértékű, sőt a becslések szerint az egész iOS-piac 5-10%-át teszik ki azok a felhasználók, akik a készülékeknek a fogyatékkal élő emberek számára kifejlesztett valamely tulajdonságát használják. Az Android-készülékeket használó vak és gyengénlátó emberek száma viszont elenyésző.
Ezen az Android 4.0-ás verziója sem fog változtatni: sok alkalmazás használata annyira bizonytalan, hogy én sem ajánlom azoknak a felhasználóknak, akik nem érdeklődnek különösebben a technika iránt.