2019.05.14.
Sokszor a bosszúságból, elégedetlenségből születnek a legfrappánsabb ötletek. Így volt ez a Honfoglaló című játékkal is. Bihari Attila, a játék kitalálója, egyszer csak gondolt egy nagyot. Elege volt a sok színvonaltalan televíziós vetélkedőből, és amolyan „majd megmutatom én, hogy lehet ennél jobbat is csinálni” nekibuzdulással megalkotta a Honfoglalót. Ha Ön is a játék törzsközönségét gyarapítja, akkor ki ne hagyja ezt a cikket!
A méz megszerzésével bizony-bizony nem egyedül Micimackónak gyűlik meg a baja. Nem szabad természetesen elviccelnünk a mézgyűjtés nehéz, veszélyekkel járó folyamatát. Most némi bepillantást nyerhetünk egy nepáli „mézvadász” életébe. Látjuk őt, ahogyan felmerészkedik a legmagasabb sziklára, ahogyan küzd a megvadult méhekkel. No, és persze az sem utolsó dolog, hogy jó kapcsolatot ápoljon az ember a helyi szellemekkel, vagy az európai ember gondolkodásmódjára lefordítva, tisztelje a hagyományokat, a természetet, és fogadja el saját határait.
Ennek a cikknek az olvasásához erősen ajánlott egy korsó sör, kinek alkoholos, kinek alkoholmentes, mindenkinek ízlése szerint. Miközben a sörét kortyolgatja, ízlelgeti, kedves olvasó, hallgassa meg, milyen régre is nyúlik vissza az ember és az alkoholos italok kapcsolata. Megelevenedik előttünk egy sumer sörfőző konyha, sőt a korsó felénél azon is elmélázhatunk, hogy nem a sörnek köszönhetjük-e, hogy letelepedtünk? Lehet tehát, hogy a sör-bor nem egyszerűen egy kis jókedv vagy éppen másnaposság okozója, hanem az emberiség történelmét, kulturális fejlődését, művészetét alapvetően befolyásoló tényező? Aki szeretne elmélyedni az alkoholos italok és az emberiség fejlődésének kapcsolatában, annyit igyon csak, hogy barátainak az elsörölés helyett elsorolhassa a cikkben hallott érdekes következtetéseket.
Fogorvos? Az állam is támogathatja!
Hajlamosak vagyunk negatívan vagy legalábbis kétkedve hozzáállni ahhoz a kérdéshez, hogy vajon ki fizet egy-egy fogkezelést, fogpótlást. A legtöbb olvasó válasza talán az lenne erre a kérdésre, hogy ki fizet, „biztosan én”, pedig talán mégsem… Érdemes utánajárni, hogy egyéni méltányossági kérelemmel, megfelelő szakmai indoklással, milyen kezelések állami finanszírozására van lehetőség.
Mindig érdekes arról meghallgatni beszámolókat, hogyan élnek emberek olyan országokban, amelyekbe a közeljövőben nemigen lesz lehetőségünk ellátogatni. A beszámoló még színesebb, hátborzongatóbb, sokkolóbb, hogyha egy háttérbe szorított társadalmi csoport áll a középpontjában. Ebben az esetben ez a csoport a nők csoportja. A cikk arról villant fel pillanatképeket, hogyan élnek a nők Kenya nagyvárosaiban és milyenek a napjaik egy olyan afrikai törzs tagjaiként, mely törzsnek a fennmaradását veszély fenyegeti. Hátborzongató elképzelni, milyen lehet egy lány kosárlabda csapat tagjának, sőt edzőjének lenni egy olyan helyen, ahol ennek a lehetősége nem annyira magától értetődő, mint nálunk. Hogyan élnek a fiatal lányok, az anyák és az idős nők egy olyan közösségben, amely éppen most van átalakulóban, mert elűzik a lakóhelyéről?
Miért is? Találunk vajon valami jó kifogást a hazugságra, esetleg, ha kreatívak vagyunk, egy jó kis hazugságot, amiről elhitetjük magunkkal és másokkal, hogy dehogyis hazudtuk… Akár hiszik, akár nem, a hazudozás emberi természetünk része. Olyan, mint az, amikor az állatok felveszik a környezet színét, vagy a valósághoz nagyon hasonlóan utánozzák egy másik állat hangját. Arra, hogy miért is hazudunk, mindenkinek megvannak az egyéni okai. Van viszont a hazudozás tényében valami általános emberi. Hogy mi is ez, annak ered nyomába a cikk.
Szinte biztos, hogy mindenki, akinek nincs ikertestvére, eljátszott a gondolattal, hogy milyen is lenne, ha volna egy ember, aki teljesen olyan, mint mi vagyunk. Amikor már elképzeltük, hogy gyerekkorunkban ő ment volna ki helyettünk felelni, elvállalta volna a kínos helyzeteket, és mennyi kalandot átéltünk volna, na, akkor kezdjünk csak el ráhangolódni a cikkre! Ebben a történetben csak úgy jönnek-mennek az ikrek, akik megszólalásig – vagy még azon is túl – hasonlóak. Megtévesztik az ikrek a mindentudó arcfelismerő szoftvereket is? Mi a helyzet akkor, ha egy ikerpár egymástól távol nőtt fel, és csak felnőttként találkozik össze a testvérével? Vessük bele magunkat az ikersztorikba!
Vannak családok, ahol úgy gondolják, nem kell beadatniuk gyermekeiknek a kötelező oltásokat, mert kétkednek a hatóanyag valódiságában és hatékonyságában. Vannak családok, amelyek minden pénzt megadnának azért, hogy gyermekeik megkaphassák azokat az oltásokat, amelyek más, fejlettebb részein a Földnek, természetesek. Mennyire vesszük komolyan az oltásokat? Most, egy bangladesi család tragédiáján keresztül érthetjük meg igazán az oltások beadatásának jelentőségét.
A földkerekség legboldogabb helyei
Hol boldogok az emberek? A nagyon szegény vagy a nagyon gazdag országokban? Melyek a boldogság feltételei? Az, hogy az állam vagy a közvetlen környezet támogassa az egyént céljai megvalósításában? Vagy egyszerűen az, hogy ne legyenek megélhetési gondjai az embernek? Talán az, hogy olyan munkát végezzünk, amely örömöt okoz? Három, egészen más környezetben, eltérő kultúrájú országban élő ember körülményeit és életfelfogását bemutatva próbálja megfejteni a cikkíró, mitől is vagyunk boldogok.
Legelésző majmok márpedig vannak. Hogy hol? Etiópiában legelnek, zajoskodnak, nyüzsögnek. Ez nemcsak azt jelenti, hogy Afrika kifogyhatatlan a „csodalényekből”, hanem azt is, hogy példát mutathat nekünk, európaiaknak, akik hajlamosak vagyunk Afrikát leiskolázni, kioktatni természetvédelemből. Habár a cikk főszereplője a hegyi pávián, sok más, érdekes állatról is hallhatunk, olvashatunk itt.