2014.05.07.
Beszélgetés Tinódy Mónikával
Mónika Sárbogárdon él. Itt járt iskolába, majd fiatal felnőttként a családi vállalkozásukban kezdett dolgozni.
A mindennapjait megnehezítik gyerekkora óta tartó betegségei, amelyek valószínűleg egész életében megszabták, megszabják számára a munkakeresés és az érvényesülés lehetőségeit. Természetesen nem szabad azt hinnünk, hogy hétköznapjait kizárólag a betegségek által meghatározott, sokszor „átírt” körülmények alakítják. Inkább arról van szó, hogy az aktuális helyzethez alkalmazkodva a lehető legélhetőbb környezetet teremti meg a maga számára. Mi is tartozik ehhez? A szabadidős tevékenységek, a könyvek, a barátok.
„Szabadidőmben szeretek olvasni, internetezni kézműves szakkörbe járok és szeretek a barátaimmal beszélgetni.”
Az Infoalap pályázatán nyert diktafon egy újabb eszköz lehet a szabadidő még kreatívabb eltöltéséhez. Az adományozási pályázatról – rendszeres olvasónkként – honlapunkról értesült.
Ez az első diktafonja, így most fogja igazán megismerni, mennyi minden válik könnyebbé a segítségével. Korábban is szívesen jegyzetelt volna diktafonnal, számos olyan történetet tud, amikor egy diktafon megkönnyítette volna az életét.
„Iskolai óráim illetve a tanfolyamokon való részvétel során nagyon jó lett volna, ha kéznél van egy ilyen hasznos eszköz, mivel kis helyen elfér, könnyen kezelhető, és ami a legfontosabb, hogy nagyon nagy mennyiségű hanganyag ráfér, ezért az órai anyagot tudtam volna felvenni vele, ami nagy segítségemre lett volna a tanulásban.”
Úgy tervezi, főleg emlékeztetők, jegyzetek készítésekor használja majd. Így foglalja össze, hogy általában mire is jó egy diktafon:
„Mivel egy látássérült jórészt a hallására tud hagyatkozni, így szerintem nagyon sokat segít a tanulásban, különböző hétköznapi fontos információk feljegyzésében és nem utolsó sorban a szabadidő hasznos eltöltésénél is nagy segítségünkre lehet egy ilyen eszköz.”
Köszönjük a beszélgetést, sok örömöt kívánunk a diktafonhoz.